A nyúli helytörténeti gyűjtemény

A nyúlhegyi kiállítótér nemcsak egy bemutatóhely, hanem a település emlékezetének sűrített lenyomata: tablókon, vitrinekben és berendezett sarkokban őrzi Nyúl természeti, történelmi, vallási és néprajzi értékeit.

Hogyan lett a kis házból helytörténeti kiállítótér?

A nyúlhegyi kápolna szomszédságában álló kis épület eredetileg tűzoltó szertárként szolgált, később a Nyúli Rádióamatőr Klub tartotta itt foglalkozásait. A rendszerváltást követően a hegyi lakosság számára kialakított választókörzet szavazóhelyiségeként is használták, és alkalmanként kulturális eseményeknek is helyet adott.

Ez a többfunkciós múlt különösen szépen előkészítette a mai szerepét: a ház végül olyan közösségi térré vált, amelyben a helyi emlékezet, a gyűjtőmunka és az értékmentés találkozik.

A nyúlhegyi kiállítótér épülete
A kiállítótér épülete szerény külseje ellenére rendkívül gazdag helytörténeti és néprajzi anyagot őriz.

A kiállítótér alaprajza

Az alaprajz segít átlátni a helytörténeti gyűjtemény teljes belső rendjét. Jól elkülönül rajta a tablók, a vitrinek és a berendezett parasztházi enteriőrök világa.

A kiállítótér alaprajza
Az alaprajz a kiállítótér fő egységeit és azok térbeli kapcsolatát mutatja meg.

Az alaprajz számozott pontjainak magyarázata

Az alábbi csoportosítás a kiállítótér fő egységeit mutatja be, az alaprajzon szereplő számozás szerint.

Képkiállítás fali tablókon

  • 1Népi építészet, népélet
  • 2Borászati emlékek
  • 3Vallási értékek
  • 4Történelmi emlékeink
  • 5Turisztikai értékeink
  • 6Geológiai és biológiai értékeink
  • 7A Szurdik szabályozása, asztalon elhelyezve
  • 8Dorfmeister nyúli munkái, asztalon elhelyezve
  • 9Nyúl fejlődésének lépcsőfokai

Időszakos kiállítás paravánon

  • 10Ritka növények Nyúlon, Tóth Tibor fotói
  • 11Nyúl régen, Rácz Erika képgyűjtése

Üvegvitrinek

  • 12Akikre büszkék vagyunk
  • 13Jó hírnevünk terjesztői

A kiállítótér tablókiállításai

A kiállítótér első helyiségében a fali és asztali tablók teljes sorozatban jelennek meg. Az alábbiakban minden tabló külön látható, az eredeti kísérőszöveggel együtt.

1. tabló – Épített környezet szakterület - A népi építészet és a népélet emlékei
1. tabló

Épített környezet szakterület - A népi építészet és a népélet emlékei

  • 1. Egese utcai nádasház
  • 2. Salamon József múzeumának kincsei
  • 3. Nádas ház a felső Rigósban
  • 4. A Madarász utcai partlakás kívülről
  • 5. A partlakás belülről
  • 6. Salamon József magángyűjteménye
  • 7. A Horgány-ház eleje
  • 8. Nádas ház a felső berekben
  • 9. Madarász utcai kemencék a löszfalban
  • 10. a Horgány-ház hátsó falából kibúvó búbos kemence
2. tabló – Agrár- és élelmiszergazdaság szakterület - borászati emlékek
2. tabló

Agrár- és élelmiszergazdaság szakterület - borászati emlékek

  • 1. 1699-es faprés (látható a szentendrei skanzenben)
  • 2. A faprés feliratai
  • 3. Vincellérház a benti dűlőben
  • 4. Présház a Gerhán
  • 5. Az egykori püspöki nyaraló az Incsőben
  • 6. A homlokzati latin felirat jelentése: „Örvendjetek mindig az Úrban”
  • 7. A faprés felirata: E faprés 1896-ban készült Zalka János püspök rendelésére
  • 8. A püspöki faprés (1896)
  • 9. A vaskapui pinceutca
  • 10. A „Sárkánylik” pince hordósora
  • 11. Régi és új bejáratú pincepáros a berek elején
3. tabló – Épített környezet és kulturális örökség szakterület - vallási értékek
3. tabló

Épített környezet és kulturális örökség szakterület - vallási értékek

  • 1. Katolikus templom 1774 - 1778
  • 2. Barokk kehely 1750
  • 3. Szent kereszt ereklye (Mindkettő Mária Terézia ajándéka 1777-ből)
  • 4. Szentély Dorfmeister festményeivel 1785 - 1786
  • 5. Főoltár (Hefele M.)
  • 6. Szószék (Hefele M.)
  • 7. Szt. János-szobor 1909
  • 8. Szt. Donát-kápolna 1710
  • 9, 10. Mária-szobor 1686
  • 11. Mária-szobor talapzatán az Esterházyak címerével
  • 12. Püspöki nagymise 2010 - ben búcsúkor a Szent Donát - kápolnánál
4. tabló – Kulturális örökség szakterület - Történelmi emlékeink
4. tabló

Kulturális örökség szakterület - Történelmi emlékeink

  • 1. Millenniumi kereszt
  • 2. I. Vil. háború emlékműve
  • 3. II. Vil. háború emlékműve
  • 4. Történelmi emlékoszlop
  • 5, 6, 10. Ősdokumentumok
  • 7. A kismegyeri csata foglyainak emléktáblája: „Az 1809. június 14-én vívott győri csata itán itt tartották fogva a grazi honvédő katonákat, akik a kismegyeri majorságot védték.”
  • 8. Szent István mellszobra
  • 9. Wittner Mária sorsai: „Az igazságot nem lehet felakasztani. Mert az igazság a lelkünkben él!”
  • 11. A kismegyeri csata foglyainak emlékhelye
  • 12. Trianoni emlékhely
5. tabló – Természeti környezet, Ipari- és Műsuaki megoldások szakterület - A Szurdik kialakulása és szabályozása
5. tabló

Természeti környezet, Ipari- és Műsuaki megoldások szakterület - A Szurdik kialakulása és szabályozása

  • 1. A Szurdik kialakulása kb. 150 - 200 évig tartott
  • 2. A Szurdik 1935-ben
  • 3. 1935-ben 13 gát épült a vízmosásban
  • 4. A Szurdik hosszmetszete a gátakkal
  • 5. Keresztmetszeti kép a mélység bemutatására
  • 6. Ábra a gátak méretének szemléltetésére
  • 7. Az 1954-es munkálatok
  • 8. A jobboldali parton még kézi erővel dolgoztak
  • 9. A hegybe vezető út kialakítása 1954-ben
  • 10. Útszélesítés, partfalvédelme és járdaépítés 2011-től 2014-ig folyt a vízmosásban
6. tabló – Kulturális örökség szakterület - Művészeti értékek - Dorfmeister István oltárképei és freskói
6. tabló

Kulturális örökség szakterület - Művészeti értékek - Dorfmeister István oltárképei és freskói

  • 1. Mindenszentek (főoltár) 5 X 2,5 m
  • 2. Szent Nordbert diadala 5,5 X 2,5 m
  • 3. Önarckép
  • 4. Szent Norbert látomása 5,5 X 2,5 m
  • 5. Golgota 3 X 1,5 m
  • 6. Szent István megdicsőülése (homlokzati freskó)
  • 7. Angyal Veronika kendőjével
  • 8. Arkangyalok
  • 9. Mária megkoronázása 5 X 3 m (mennyezeti freskó)
7. tabló – Turizmus szakterület - Községünk saját túraútjai
7. tabló

Turizmus szakterület - Községünk saját túraútjai

  • 1. A Kökörcsin körút és leágazásainak térképe
  • 2. Látkép a Gerhatető felől Pannonhalma irányába
  • 3. A nyúli keresztút térképe
  • 4. Pihenőhely a Gerhai kereszt mellett
  • 5. A Lilai kilátóból belátható terület
  • 6. A Lila-hegy kilátója
  • 7. A nyúli keresztút 14 feszülete
8. tabló – Természeti környezet szakterület - Geológiai és Biológiai értékek
8. tabló

Természeti környezet szakterület - Geológiai és Biológiai értékek

  • 1. Leánykökörcsin
  • 2. Tőben elágazó tölgy az Incsőben
  • 3. Védett bangók és kosborok
  • 4. Fejlett löszmélyút (Torkos út)
  • 5. Kibukkanó Pannon-tengeri rétegek (Baradics-domb)
  • 6. Szélmarás nyomai (Szurdik partfal)
  • 7. Partomlás a Berekben 2021.04.16-án
  • 8. Esőbarázda (Gerha)
  • 9. Eróziós árok (Gerha)
  • 10. Löszmélyút
  • 11. Gyurgyalag

Nyúl több mint 1000 éves történelmi fejlődése

Ez a blokk Nyúl község hosszú történeti fejlődését foglalja össze képek nélkül, letisztult és jól áttekinthető formában.

Nyúl története nem egyetlen település egyszerű múltja, hanem több kisebb közösség, falurész és gazdasági-társadalmi térség fokozatos összekapcsolódásának története. A mai község arculata hosszú évszázadokon át, sok történeti átalakulás eredményeként formálódott ki.

896 – 1250
Ősnyúl

A legkorábbi településformák kora

Nomád állattenyésztő őseink letelepedtek a Pándzsa völgyében (Nul, Nulu) és átérték a szántóföldi növények és a szőlő termesztésére. Így éltek meg az idegen hadak betöréseit, a pogánylázadásokat és a tatárjárást.

1250 – 1750
Háromnyúl

A három síksági falu időszaka

A különböző egyházi szőlőbirtokosok miatt 3 önálló kis falu alakult ki a síksági részen: Kis-, Nagy- és Káptalannyúlfalu. E 3 település kétfelé adózva végezte el a törökadót. A birtokosok ekkor még tiltották a letelepedést a hegyi részeken.

1710 – 1848
Ötnyúl

Az öt elődfalu

A törökök elvonulása után a hatalmas bevándorlás miatt a hegyi részt is birtokba vették a letelepülők, így ott is önálló falucskák jöttek létre: Kis- és Nagynyúlhegy néven. A meglévő hárommal (Kis-, Nagy- és Káptalannyúlfalu) együtt ekkor már 5 település alakult ki.

1848 – 1940
Kétnyúl

A két fő településrész időszaka

A szőlőfiloxéra vész miatt a hegyi részek lélekszáma a kivándorlás következtében erősen lecsökkent. A vasútépítést követően az ingázó életforma megjelenésével a falusi részek lakossága ugyanakkor nőtt, így a három síksági településrész Nyúlfalu néven kapcsolódott össze, a két hegyközség viszont Nyúlhegy néven egyesült.

1940 – napjainkig
Mai Nyúl

A mai község kialakulása

Az ingázás széles körben való elterjedése, később a földosztás, majd a „málna korszak” (1960-1980) új lakótelepek (Dózsa-, Rákóczi- és Hunyadi-telep) kialakulását eredményezte, melyek a hegyi és falusi részt összeforrasztották, így jött létre a mai Nyúl község. A II. világháború után Győr népességcsökkentő hatása érvényesült, az utóbbi években viszont a városból történő kiáramlás miatt újra növekszik Nyúl lakosságszáma. Bár Nyúl továbbra is Győr fontos ingázó faluja maradt, és ipari üzemek is megjelentek a községben, de településünk egyre inkább pihenő-üdülő övezeti szerepet is betölt. Ezt erősíti az autópálya közelsége és a Győr-Pannonhalma kerékpárút megépülése is.

Vitrinek, paravánok és gyűjtött emlékek

A kiállítótér ezen egységei a település emberi, természeti és közösségi emlékezetét hozzák közel: a vitrinek helyi személyiségeket és közösségi értékeket mutatnak be, a paravánok pedig ritka nyúli növényeket és régi fényképeket őriznek meg a látogatók számára.

Akikre büszkék vagyunk
Üvegvitrin

Akikre büszkék vagyunk

A kiállító térbe felállított vitrinek közül a magasabb fölött ez olvasható: AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Nyúlhoz kötődő személyeket mutatunk itt be, akikre méltán lehet büszke településünk. (Domonkos István író, Szabó József festőművész, Dr. Csendes Béla költő és Dr. Ábrahám Imre író)

Jó hírnevünk terjesztői
Üvegvitrin

Jó hírnevünk terjesztői

A kisebbik üvegvitrin fölé, mely imitált ablakkeret előtt áll ezt írtuk: JÓ HÍRNEVÜNK TERJESZTŐI Benne Nyúlról megjelent könyvek és helyi 5 pincészet (Cseri, Hangyál, Soós, Sárkánylik, Szemenyei ) borai kerültek elhelyezésre.

Ritka növények Nyúlon – Tóth Tibor fotói
Paraván

Ritka növények Nyúlon – Tóth Tibor fotói

A számozás magyarázata
  • 1Madárfészek kosbor
  • 2Méhbangó
  • 3Tarka kosbor
  • 4Leánykökörcsin
  • 5Nagy ezerjófű
  • 6Fehér madársisak
  • 7Bíboros kosbor
  • 8Nagy pacsirtafű
  • 9Vitézkosbor
Nyúl régen – Rácz Erika képgyűjtése
Fotógyűjtés

Nyúl régen – Rácz Erika képgyűjtése

A számozás magyarázata
  • 1Esküvői kép – 1872
  • 2Esküvői kép – 1930
  • 3Családi fotó – 1920
  • 4Regruták – 1933
  • 5Esküvői kép – 1958
  • 6Osztálykép – 1903–1904
  • 7Nyúlfalusi iskolai osztálykép – 1935
  • 8Albeli iskolai osztálykép – 1945
  • 9Leventék – 1931
  • 10Leventék – 1939
  • 11Arató munkások – 1946
  • 12Szent Mihály lova – 1951
  • 13A Szent Jobb vonat Nyúlon – 1938

A régi nyúli ház belső világa

A kiállítótér belső része életképszerűen berendezett sarkokkal idézi meg a régi nyúli parasztház hangulatát.

Szobasarok

Szobasarok

A helyiség szemközti bal sarkában képzelt szobasarok látható. A falon családi és szentképek, középen kerek asztal, rajta mesekönyvek, az asztal körül székek, a fal mellett két éjjeliszekrény, egyiken régi rádió és petróleumlámpa, balra kerek kályha, jobbra gyerekjátékok , a falon ingaóra.

Konyhasarok

Konyhasarok

A belső helyiség ajtóval szemközti oldala konyhasarok kredenccel, benne edények, használati tárgyak tetején köcsögök, krumplinyomók. A szemközti kis ablak alatt vizespad, rajta vödrök, tejfejő zséterek, jobbra sajtköpülők. A konyhasarkot pedig a terített asztal teszi teljessé.

Textilsarok

Textilsarok

A belső helyiség mosdó melletti sarkában fonalfeldolgozó eszközök, rokka, varrógép, a falon felakasztva férfi és női ruhák, mángorló.

Kamrasarok

Kamrasarok

A helyiség jobb sarkában fonott gabonatárolók, zsomporok és dagasztó teknők, a falon mezőgazdasági szerszámok.

POLCRENDSZER

Polcrendszer

A két helyiség belső határfalához függőlegesen négy osztatú, vízszintesen hat rekeszes polcrendszer támaszkodik. A polcokon különböző üvegés fémtárgyak, használati eszközök sorakoznak. A polcok tetején balra szitasorozat, középen és jobbra csuprok, köcsögök, vízhordó korsók, kancsók és egy korabeli éthordó kapott helyet.

A kiállítótér létrehozói
A kiállítótér megálmodói és létrehozói mögött hosszú éveken át tartó gyűjtőmunka és közösségi összefogás áll.

A gyűjtemény létrehozói és a látogatás lehetősége

A kiállított tárgyak többsége Józsa Csabáné több évtizedes szorgos gyűjtőmunkájának eredménye. A gyűjtemény mögött személyes és közösségi elköteleződés áll.

A község Helytörténeti Gyűjteménye csoportok jelentkezése esetén a községházán munkaidőben (H-Cs: 8-16 óráig P: 8-13 óráig) történő előzetes telefonos (06-20-589-2532) egyeztetés után vezetéssel látogatható. Értéktárunk tagjai szeretettel hívnak és várnak minden érdeklődőt a KIÁLLÍTÓ TÉR megtekintésére!

Mitől különleges a nyúli helytörténeti gyűjtemény?

Attól, hogy egyszerre képes bemutatni a település értékeit és megidézni a helyi életmód tárgyi környezetét. A tablók rendszerezik Nyúl természeti, vallási, történeti és turisztikai örökségét, a vitrinek személyes és közösségi emlékeket őriznek, a belső terek pedig közel hozzák a régi mindennapok hangulatát.

Ez a gyűjtemény nem csupán dokumentál, hanem emlékezni tanít: megmutatja, hogyan kapcsolódik össze tárgy, hely, szokás, közösség és személyes emlékezet egyetlen település múltjában.

A nyúlhegyi kiállítótér egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy nem választja szét a település történetét, a néprajzi tárgyakat és a közösségi emlékezetet. Egyetlen összefüggő világként mutatja meg őket, így a látogató nemcsak adatokat lát, hanem valódi helyi életet is érzékelhet.
Vissza a főoldalra