Részletes bemutatás

Dr. Csendes Béla
1921–1996

Nyúlhegyen született költő, író és műszaki könyvtáros, aki 7 nyelven is beszélt, még finnül is, és akinek életútja a nyúli szőlőhegy világától a győri diákéveken és a recski fogságon át a későn kibontakozó költői korszakig ívelt.

Életútja

Dr. Csendes Béla 1921. november 16-án született Nyúlhegyben. Édesapja még „Csöndes” néven írta alá az anyakönyvet, később a Csendes névhasználat vált általánossá.

Tanulmányait Nyúlhegyen kezdte, majd a győri Czuczor Gergely Bencés Főgimnáziumban folytatta, később a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakon tanult, és több nyelven beszélt.

1948-ban koholt vádak alapján internálták, 1950 és 1953 között a recski kényszermunkatábor foglya volt. Később műszaki könyvtárosként dolgozott, majd nyugdíjas éveiben újra versírásba kezdett, és egymás után jelentek meg kötetei.

Csendes Béla születési anyakönyvi kivonata
Születési anyakönyvi kivonata, amely a korai névhasználatot is megőrzi.

Születés és családi háttér

Nyúlhegyen született, szülei Csöndes Béla és Kéring Anna voltak. A család életéhez a paraszti munka, a szőlőművelés és a nyúli kötődés szorosan hozzátartozott.

Gyermekkori világa és a nyúli közeg később is meghatározó maradt számára.

Iskolák és szellemi fejlődés

1928 és 1932 között a nyúlhegyi elemi iskolába járt, majd 1932 és 1940 között a győri bencés gimnázium tanulója volt, ahol tanulmányi eredménye fokozatosan javult, az utolsó évet pedig kitüntetéssel zárta. 1940-ben kezdte meg magyar–latin szakos tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és kiemelkedő nyelvtudással rendelkezett. Emellett 7 nyelven is beszélt, még finnül is.

A győri Czuczor Gergely Bencés Főgimnázium épülete
A győri gimnázium, ahol 1932 és 1940 között tanult.

Háború, internálás, Recsk

1944-ben bekapcsolódott az ifjúsági antifasiszta diákmozgalomba, majd 1948-ban perbe fogták, később különböző táborokba internálták, végül 1950 és 1953 között a recski kényszermunkatáborba került.

A recski élmények mély nyomot hagytak benne, és későbbi verseiben is visszatértek. Társaival titokban, dohánypapírra írt tábori újságot is készítettek.

Csendes Béla műszaki könyvtárosként
A háború utáni nehéz évek után műszaki könyvtárosként dolgozott.

Új pálya és késői költői korszak

A háború után sokáig nem kapott végzettségének megfelelő munkát, később raktárosként dolgozott, majd 1958-ban szellemi munkakörbe került, és műszaki könyvtáros lett.

Harminckét év hallgatás után újra verset írt, és a ménfőcsanaki bemutatkozások új nyilvánosságot adtak számára. Versei a Hegyalja című lapban is megjelentek.

Csendes Béla kislánya, Kati
A képen balra látható lánya Kati, jobbra pedig felesége Habony Ilona.

Felesége és gyermeke

Csendes Béla 1970-ben házasságot kötött Habony Ilonával. Felesége 1976-ban meghalt.

Életének családi vonatkozásai között lánya, Katalin emléke is fennmaradt. A fennmaradt feljegyzések Kati alakját is megőrizték: egyik alkalommal az egesei birtokon látható, egy másik kép pedig budapesti bérmálásának emlékét idézi fel.

Ménfőcsanaki szereplések

A ménfőcsanaki bemutatkozások idején nyúliak is rendszeresen jelen voltak.

Verseskötetek

Bárány Péter Tamás című kötet borítója
Első kötete 1991-ben jelent meg – Bárány Péter Tamás címmel
Ráadás a maradékból című kötet borítója
Ráadás a maradékból – 1991–1994
Aszú és áfonya című kötet borítója
Aszú és áfonya – 1995
Darócban című kötet borítója
Darócban – 1996

Halála és emlékezete

Csendes Béla 1996-ban, 75 éves korában hunyt el. Nyughelye a nyúli temetőben található, sírján latin felirat olvasható.

Születésének 100. évfordulóján Nyúl község róla nevezte el a község könyvtárát, emléktáblája pedig a könyvtár falán és az iskolában is megtalálható.

Megőrzött emlékezet

A síron latin felirat olvasható: „Domine, in Te speravi semper”

Magyarul: „Uram, mindig Tebenned bíztam!”

Dr. Csendes Béla sírhelye Nyúlon
A költő nyughelye a nyúli temetőben található.
Vissza a Híres nyúliak oldalra