Miért különösen fontos Nyúl számára?
Dorfmeister István neve országos művészettörténeti jelentőségű. Nyúl számára azonban különösen kivételes, mert a Mindenszentek-templom szentélyének festészeti együttese – oltárképek, freskók, festett architektúra – a község egyik legnagyobb művészeti értéke. A szentélyt 1786-ban, mindössze két hónap alatt festette ki, és ma is az ő alkotásai határozzák meg a templom belső arculatát.
Bécsből indult, Sopronban telepedett le, és fél Dunántúlt végigfestette
Dorfmeister István 1725-ben született Bécsben, egy harangöntő fiaként. 1751-től 1761-ig szobrász bátyjával együtt a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára járt. Az akadémia elvégzése után Sopronban telepedett le, és innen kiindulva Nyugat- és Dél-Dunántúl számos településén vállalt munkát.
1760-tól haláláig (1797) főként templomi freskókat és oltárképeket festett. Első megbízását Csornán kapta a premontrei prépostságtól 1760-ban. Utolsó munkája a nagyhagymási templom főoltárképe (Nepomuki Szent János) volt, amelyet halála miatt fia fejezett be.
Több mint félszáz helységben találkozhatunk alkotásaival. Legtöbbször Sopronban, Szombathelyen, Kismartonban és Szentgotthárdon dolgozott, de eljutott Mohácsra, Zalába, Somogyba, Baranyába, sőt még Kassára (Jászó) is.
Két fia, István és József szintén festő lett. 1797-ben halt meg, Bécsben temették el.
A művész és képzése
A Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1692-ben alapítva) híres hallgatója volt. Itt tanult Franz Anton Maulbertsch is, akivel gyakran vetették össze munkásságát. Dorfmeister Sopronban telepedett le, és onnan indult el országos pályafutása.
A barokk köznyelv mestere, aki elérhetővé tette a magas színvonalú templomfestészetet
Dorfmeister István elsősorban azoknak a megrendelőknek dolgozott, akiknek nem volt elegendő anyagi erejük a divatos bécsi mesterek megfizetésére, mégis olyan alkotásokat szerettek volna, amelyek művészi színvonalban azokéhoz mérhetők.
Munkái főleg bibliai jeleneteket, szenteket és egyházi témákat ábrázoltak, de jelentős magyar történelmi tárgyú festményei is vannak, például a Szentgotthárdi csata, a Mohácsi csata, a Szigetvár ostroma, Zrínyi halála és Szent István pannonhalmi alapításának jelenete.
A hazai barokk festészet egyik legtermékenyebb, nagy gyakorlatú mestere volt. Művészetének jelentősége abban is áll, hogy széles körben terjesztette a barokk vizuális nyelvet, és magyar történeti témákkal is gazdagította azt.
A falu egyik legnagyobb művészeti kincse: Dorfmeister nyúli együttese
A nyúli Mindenszentek-templom 1774–1778 között épült. Építését Zichy Ferenc győri püspök kezdeményezte, befejezése azonban már Szily János szombathelyi püspökhöz kötődött. A templom belső falai 8 évig csupaszon álltak.
1786-ban Szily János saját költségén kifestette a szentélyt, és a kor egyik legkiválóbb templomfestőjét, Dorfmeister Istvánt kérte fel a feladatra.
Ma a templomban Dorfmeister oltárképei, oldalfreskói, kupolafestményei, diadalívi arkangyalai és a festett architektúra együttese látható – mintegy 200 m² freskó maradt fenn.
A templom mint művészeti tér
A nyúli templom összművészeti tér: festészet, architektúra és liturgikus tartalom tökéletes egységet alkotnak.
A Mindenszentek és a Golgota – a szentély fő hangsúlyai
A Mindenszentek főoltárkép
5 m magas, 2,5 m széles olajfestmény. A Mindenszentek csoportképe viszonylag kis térben, mégis harmonikus kompozícióban jelenik meg. Alul Ádám és Éva, fölöttük ószövetségi és újszövetségi alakok rendezett, egyre rövidülő sora látható.
A Golgota mellékoltárképe
3 × 1,5 m olajfestmény. A haldokló Krisztus egyszerre fájdalmas és nyugodt. A fény-árnyék kezelés és az ecsetmunka különösen érzékeny, a kép fölötti freskón pedig egy angyal tartja Veronika kendőjét.
Dorfmeister 1786. február 8-án levelében már büszkén jelezte, hogy a képeket bátran meg lehet mutatni a műértőknek. A Mindenszentek-kép nemcsak festői, hanem teológiai tudásról is tanúskodik.
Szent Norbert ciklusa, a kupolafreskó és a szentély gazdag díszítése
A szentély főbb freskói
- Szent Norbert látomása – 5,5 × 2,5 m.
- Szent Norbert diadala – 5,5 × 2,5 m.
- Szent István első vértanú megdicsőülése.
- A Boldogságos Szűz megkoronázása a Mindenszentek királynéjává – kb. 5 × 3 m.
További fontos elemek
- Festett architektúra a főoltár mögött.
- Szent István király és Szent László király alakjai.
- Szent Mihály, Gábriel és Rafael a diadalíven.
- Rokokó díszítések, puttók, virágfüzérek és ornamentika.
A két monumentális Szent Norbert-freskó a premontrei rend alapítóját ábrázolja, és egyenként 5,5 méter magas, valamint 2,5 méter széles alkotás.
A kupolafreskó a Szentháromság által megkoronázott Szűz Máriát mutatja be, mérete pedig körülbelül 5 × 3 méter.
A diadalíven az arkangyalok mellett rokokó díszítőfestés gazdagítja a teret.
Szent Norbert ciklusa
A két legnagyobb oldalfreskó 5,5 × 2,5 méteres, teológiai, rendtörténeti és helyi jelentőségű alkotás.
A kupolafreskó szépsége
A Szűz Mária megkoronázását ábrázoló kupolafreskó mérete kb. 5 × 3 méter, és a nyúli képek egyik legművészibb alkotásának számít.
Miért számítanak különösen értékesnek a nyúli alkotások?
Dorfmeister nyúli munkái életművének jelentősebb darabjai közé tartoznak és országos viszonylatban is számon tartják őket. A szentély festészeti egysége kiemelkedő: az oltárképek, freskók, festett architektúra és díszítőelemek egyetlen, gondosan felépített barokk térélménnyé állnak össze.
A festő gyorsasága, kompozíciós biztonsága, figuráinak könnyedsége és a szentek következetes elrendezése bizonyítja, hogy ezek nem csupán helyi, hanem jelentős művészettörténeti értékek.
Összművészeti egység
A nyúli szentélyben a festészet teljes téralakító erőként érvényesül, ezért a templombelső a barokk művészet egyik különösen szép helyi példája.
Dorfmeister István neve Nyúlon ma is élő kulturális örökség
Dorfmeister nyúli munkássága túlmutat egy egyszeri megbízáson. A templom oltárképei, freskói és festett részletei ma is meghatározzák a belső tér arculatát, és a község legfontosabb művészeti örökségét jelentik.
Ebben nemcsak a festő zsenialitása, hanem a műértő megrendelői szándék is szerepet játszott. A művek megőrzése, bemutatása és értelmezése ezért nemcsak esztétikai, hanem helyi identitásbeli kérdés is.